Az amerikai nagykövetségen tartott beszédében Harris azt mondta, hogy a világnak most kell cselekednie, hogy a mesterséges intelligencia jelentette kockázatok „teljes spektrumával” foglalkozzon, ne csak az egzisztenciális fenyegetésekkel, mint például a tömeges kibertámadások vagy a mesterséges intelligencia által kifejlesztett biofegyverek.
„Vannak további fenyegetések, amelyek szintén cselekvést követelnek tőlünk, olyan fenyegetések, amelyek jelenleg is kárt okoznak, és sok ember számára egzisztenciálisnak tűnnek” – mondta, megemlítve egy idős embert, akit egy hibás mesterséges intelligencia algoritmus miatt kirúgtak az egészségügyi tervéből, vagy egy nőt, akit bántalmazó partnere deepfake fotókkal fenyegetett meg.
A mesterséges intelligencia biztonsági csúcstalálkozó Sunak, a tech-rajongó egykori bankár szerelmi munkája, aki azt szeretné, ha az Egyesült Királyság a számítástechnikai innováció központjává válna, és a csúcstalálkozót a mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztéséről szóló globális párbeszéd kezdeteként fogalmazta meg.
Harris várhatóan csütörtökön vesz részt a csúcstalálkozón, több mint két tucat ország kormánytisztviselőivel együtt, köztük Kanada, Franciaország, Németország, India, Japán, Szaúd-Arábia és Kína kormánytisztviselőivel, akiket Sunak kormányzó Konzervatív Pártjának néhány tagjának tiltakozása miatt hívtak meg.
Az, hogy a nemzetek aláírták a Bletchley-nyilatkozatként emlegetett megállapodást, eredménynek számított, még akkor is, ha a részletekben kevés szó esik róla, és nem javasol módot a mesterséges intelligencia fejlesztésének szabályozására. Az országok ígéretet tettek arra, hogy a mesterséges intelligencia kockázataival kapcsolatban „közös megállapodás és felelősségvállalás” felé törekednek, és további találkozókat tartanak. Dél-Korea hat hónap múlva egy mini virtuális MI-csúcstalálkozót tart, majd egy év múlva egy személyes találkozót Franciaországban.
Kína tudományos és technológiai alelnöke, Vu Zhaohui azt nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia technológiája „bizonytalan, megmagyarázhatatlan és átláthatatlan”.
„Kockázatokkal és kihívásokkal jár az etika, a biztonság, a magánélet és a méltányosság terén. Egyre összetettebb a helyzet” – mondta, megjegyezve, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök a múlt hónapban elindította az ország mesterséges intelligencia irányításáért indított globális kezdeményezését.
„Globális együttműködésre szólítunk fel a tudásmegosztás és a mesterséges intelligencia technológiák nyilvános elérhetővé tétele érdekében, nyílt forráskódú feltételek mellett” – mondta.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója is a mesterséges intelligenciáról fog beszélni Sunakkal egy csütörtök este élőben közvetített beszélgetésben. A techmilliárdos azok között volt, akik aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben riadalmat keltettek az emberiségre leselkedő veszélyekkel kapcsolatban, amelyeket a mesterséges intelligencia jelent.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Guterres, az ENSZ főtitkára, valamint olyan amerikai mesterséges intelligencia cégek vezetői, mint az Anthropic, a Google DeepMind és az OpenAI, valamint befolyásos informatikusok, mint Yoshua Bengio, a mesterséges intelligencia egyik „keresztapja”, szintén részt vesznek a Bletchley Parkban tartott találkozón, amely egykor a második világháborús kódfejtők titkos bázisa volt, és amelyet a modern számítástechnika bölcsőjének tekintenek.
A résztvevők szerint a zárt ajtók mögötti találkozó formátuma egészséges vitát eredményezett. Az informális kapcsolatépítési megbeszélések segítenek a bizalomépítésben – mondta Mustafa Suleyman, az Inflection AI vezérigazgatója.
Eközben a hivatalos megbeszéléseken „az emberek nagyon világos kijelentéseket tudtak tenni, és itt láthatók jelentős nézeteltérések, mind az északi, mind a déli országok, (és) a nyílt forráskódú szoftvereket jobban, illetve kevésbé támogató országok között” – mondta Süleyman az újságíróknak.
A nyílt forráskódú mesterséges intelligencia rendszerek lehetővé teszik a kutatók és a szakértők számára, hogy gyorsan felfedezzék a problémákat és kezeljék azokat. A hátránya azonban az, hogy miután egy nyílt forráskódú rendszert kiadtak, „bárki felhasználhatja és rosszindulatú célokra hangolhatja” – mondta Bengio a találkozó margóján.
„Összeférhetetlenség van a nyílt forráskódú szoftverek és a biztonság között. Hogyan kezeljük ezt?”
Sunak a múlt héten azt mondta, hogy csak a kormányok, nem pedig a vállalatok tudják megvédeni az embereket a mesterséges intelligencia veszélyeitől. Ugyanakkor azt is sürgette, hogy ne siessük el a mesterséges intelligencia technológia szabályozását, mondván, hogy először teljes mértékben meg kell érteni azt.
Ezzel szemben Harris hangsúlyozta, hogy a jelenben kell foglalkozni, beleértve „a már meglévő társadalmi károkat, mint például az elfogultság, a diszkrimináció és a félretájékoztatás terjedése”.
Joe Biden elnök ezen a héten kiadott, mesterséges intelligencia védelmét meghatározó végrehajtási rendeletére mutatott rá, bizonyítékként arra, hogy az Egyesült Államok példát mutat a közérdeket szolgáló mesterséges intelligencia szabályok kidolgozásában.
Harris arra is biztatta a többi országot, hogy csatlakozzanak az Egyesült Államok által támogatott ígérethez, miszerint ragaszkodnak a mesterséges intelligencia „felelősségteljes és etikus” katonai célú felhasználásához.
„Biden elnökkel együtt hiszünk abban, hogy minden vezetőnek… erkölcsi, etikai és társadalmi kötelessége biztosítani, hogy a mesterséges intelligenciát oly módon alkalmazzák és fejlesszék, amely megvédi a lakosságot a lehetséges károktól, és biztosítja, hogy mindenki élvezhesse annak előnyeit” – mondta.
Közzététel ideje: 2023. november 21.
